| rdfs:comment
| - Demokráciáról - a fogalom legegyszerűbb szintjén - akkor beszélünk, ha együttélő, egymásra utalt emberek maguk hozzák a közös életükre vonatkozó döntéseket, olyan módon, hogy minden felnőttnek egyenlő joga van a döntési folyamatban való részvételre. A demokrácia két alapelve: a többségi döntés, és az alulról szerveződés (szubszidiaritás). A szubszidiaritás - XI. Pius pápa Quadragesimo Anno című enciklikájának megfogalmazásában (Qu. A. 1931 86-91.) - azt jelenti, hogy "a központi irányításnak nem szabad magára vennie vagy magasabb fokú szervere bíznia olyan feladatkörök elvégézését, aminek az ellátására alacsonyabb fokú és rangú autonóm egységek is képesek, saját kezdeményezésükből és saját eszközeikre támaszkodva."
|
| abstract
| - Demokráciáról - a fogalom legegyszerűbb szintjén - akkor beszélünk, ha együttélő, egymásra utalt emberek maguk hozzák a közös életükre vonatkozó döntéseket, olyan módon, hogy minden felnőttnek egyenlő joga van a döntési folyamatban való részvételre. A demokrácia két alapelve: a többségi döntés, és az alulról szerveződés (szubszidiaritás). A szubszidiaritás - XI. Pius pápa Quadragesimo Anno című enciklikájának megfogalmazásában (Qu. A. 1931 86-91.) - azt jelenti, hogy "a központi irányításnak nem szabad magára vennie vagy magasabb fokú szervere bíznia olyan feladatkörök elvégézését, aminek az ellátására alacsonyabb fokú és rangú autonóm egységek is képesek, saját kezdeményezésükből és saját eszközeikre támaszkodva." Az ember társas lény. Bár rendkívüli körülmények között, ideig-óráig egy magányos ember is életben tud maradni, de az a természetes, hogy az emberek csoportokban, közösségekben élnek. Az a természetes, hogy az egy közösséget alkotó emberek közösen döntenek a többeket, vagy mindnyájukat érintő dolgokról. A természetjognak megfelelő együttélési mód tehát a demokrácia. Ősi gyakorlat, hogy egymás mellett élő több, vagy több tucat család - egy-egy falu - időről-időre vezetőt - bírót - választ, akinek feladata a többeket vagy mindenkit érintő ügyek eldöntése, vagy a közös döntés megszervezése és végrehajtása. Tulajdonképpen a bíróra rábízza a falu felnőtt lakossága, hogy a közösség nevében, a közösséget képviselve járjon el. Amikor a falugyűlésen a közösség tagjai közvetlenül döntenek a falu ügyeiről, közvetlen demokrácia működik. Erre nyilván csak ritkán, nagyon fontos ügyekben kerül sor. Az ennél kisebb ügyekben a falu közösségét képviselő bíró dönt, és gondoskodik a döntés végrehajtásáról is. Ez a képviseleti demokrácia működése. Történelmileg úgy alakult, hogy nagyobb együtt élő csoportok nem egy képviselőre - a bíróra - bízzák a közügyek intézését, hanem többre, akik képviselőtestületet alkotnak, és többségi határozatok alapján intézik az ügyeket.
|
![[RDF Data]](/fct/images/sw-rdf-blue.png)